Ezt írtam Confessions of a Szeretődhöz oszlop vagy egy hónapja. Köszönöm mindenkinek, aki van hangolva, elérte, vagy átkozva a nevem. Azt hiszem, hogy nagyon jól ismerjük egymást, mindent figyelembe véve.
Valószínűleg egyetértünk abban, hogy én vagyok a szeretődhöz, nem számít, ki vagy, mert mind a dolgot írtam arról, hogy a folyadék meghatározása, hogy a szó elején. Bármi legyen is a értelmezését a szeretődhöz, valóban éreztem magam, mint a tiéd. Köszönöm.
Úgy érzem, még nem teljesen váltotta be a hozzá én az alku rám eső részét. Én még nem adott meg egy vallomás. Nem igazán rángatta bármely csontvázak a szekrényben; már csak tényleg ott a fekete póló, farmer.
Szóval, ez az, amit ez a poszt lesz. Nem valami gyalázkodás vagy leereszkedő henceg. Nem prédikál. Csak, hogy valami nyomja a szívemet.
Mitch, megdugtam a barátnője. Megdugtam olyan sokat, öcsém.
Megdugtam a kanapén. Megdugtam, az erkélyen, valamint a kocsim a ház elé, egy este, amikor a feladat, illetve a közvilágítás voltak kint voltunk unatkoztam.
Ő törvényes küldött sms-t, mondván, hogy “Jössz dugni a felhajtón.” Azt mondtam, “megőrültél?” Azt mondta, “azt akarom, hogy lássanak minket. Azt akarom, hogy lássa, nekem tetszik, mi hiányzik neki. Azt akarom, hogy emlékeztetni szeretném, hogy nekem is emlékszem, milyen érzés, ha akartam.”
Aznap este, mikor hazaért, sms-t küldött a emotikonok. Mutató ujj + taco shell = jelet.
Nem hogy engem, de még nekem is nehéz, hogy nem.
Úgy bántál vele, mint egy rakás szar. Valahogy úgy, ahogy bántál velem: barátságos, mikor megérkeztem, segítőkész, társaságkedvelő, megmutatja, hogyan mennek a dolgok ebben az irodában, illetve hogyan kell őket. Aztán jött a gunyoros megjegyzések, a hátsó szándékú bókokat, a lassú, egyenletes vízlépcső nyilvános belittlements.
Ő kezdeményezte az egész dolog. Úgy kezdődött, hogy este a belvárosban, amikor vehettünk … mi volt ez? Munkatársa volt az év? Amikor feltett fotók vele az oldalán töltötte az afterparty szakadó Coors Fény a vállán hogy visítani.
Te egy úriember vagy. Észrevetted, hogy én voltam az, aki szárított neki?
Az ijesztő az, azt sem tudom, ha rájött, hogy elvesztette őt. Megérezte a kapcsolat kettőnk között. Csináltunk egy évig, a bujkálás, hogy a szállodák, a kocsifelhajtót, sötét utak le a partra. Néha ő volna becsempészni a hivatal, ebéd, engem simogatni őt a mosdóba. Akkor menj fel az asztalához, hogy egy tollat.
Sajnálom, de ez nem egy bocsánatkéréssel. Ez egy vallomás. Nem éreztem magam rosszul. De volt egy kicsit nyugtalanító, hogy valami annyira édes, gyere csomagolt ilyen sting.
Volt egy pillanat az életemben, amikor a Tapló mérkőzések úgy nézett ki, mint az apjuk dolgozott a sugárzás növények, ömlött a sör a vállán, ő pedig kinyújtotta rám azokkal a szemekkel, én pedig segíteni akartam neki. Úgy nézett ki, elveszett.
Rávett, hogy a taco. Ittunk rum. Vitt neki gitárt, majd játszott a Zenekar, a Lovak fedezi azt mondtad, hogy utálod. Miután kiment az ajtón, azzal töltöttem, hogy minden rohadt órát próbál ensz-hm, ez a dallam a fejemben.
Kifutunk a blender egy villám, vihar, álcázott áldás biztos vagyok benne,/tudva, hogy itt, ott jön egy elágazás/nadrág mennem kell, egy Szigeten vagyunk a negyedik július/úgy néz ki, mint a dagály megy haza…
Szerettem őt, előbb-utóbb. Mondtam neki, hogy hagyja, jól tudva, hogy ez volt az egyetlen dolog, amit tehettem, hogy biztosan nem tette meg.
Ezért van az, hogy te meg én nem vagyunk barátok. Ez miért hagytam el az irodát. Nem azért, mert az a számla vagy az előléptetést, de nem azért, mert tartott tőle, s elment San Antonio. Ez azért van, mert az elméd elkalandozik, ahányszor csak húzza be az autófeljárón.
Fogsz te még nem is tudom. Csak azt akarom tudni, hogy másképp is lehetett volna.
Ó, egyébként, gratulálok. Hallottam, hogy apa lesz. Ellenőrizze, hogy a gyerek szeme színe.